Copyright 2018 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

HATÁRTALANUL!

határtalanul logo

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Határtalanul! program keretében nyílt pályázatot hirdetett a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítésére.
A pályázat célja a magyarországi köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részesülő, 7. évfolyamon tanuló diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásának támogatása.

Tanulmányi kirándulás tervezete

Iskolánk a Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola támogatást nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől egy délvidéki tanulmányi kirándulás megszervezésére.

A tanulmányi kirándulás mottója:

Délvidéki zarándoklat Bogner Mária Margit nyomdokain

projekt száma: HAT-17-01-2017-00417
A támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A támogatás összege: 1 800 000 Ft vissza nem térítendő támogatás
A kiránduláson résztvevők száma: 36 diák (7. és 8. évfolyam) + 5 pedagógus



TERVEZETT IDŐPONTOK

  1. Bogner Mária Margit emlékmise: 2017. május 13.

  2. Magyar Földrajzi Múzeum: 2018. február 27.

  3. Határtalanul! előkészítő órák: 2018. március 20, 23; április 10.

  4. Tanulmányi kirándulás: 2018. április 18-20.

  5. HATÁRTALANUL! értékelő óra: 2018. április 24.

  6. Fakultatívan vállalt bemutató óra: 2018. április 27.

  7. Petőfi Irodalmi Múzeum: 2018. május 4.

  8. Kiállítás: 2018. május 7-től

 

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

BOGNER MÁRIA MARGIT EMLÉKMISE

Az Érd-Óvárosban püspöki szentmise keretében emlékeztünk Bogner Mária Margit vizitációs nővér halálának évfordulójáról.
A Szabadkáról és Nagybecskerekről buszokkal érkező zarándokokat évről-évre Bogner István a vizitációs nővér unokaöccse fogja össze, hogy együtt imádkozzunk az egész magyarságért. Délvidéken a nővér tiszteletének ápolása összefogja a magyar közösséget határon innen és túl, ezért is várják mielőbbi boldoggá avatását. A szentmise előtt Bogner István, Mária Margit még élő hozzátartozója mesélt nekünk gyermekkoráról, életéről.
A székesfehérvári egyházmegyében nagy tisztelet övezi a délvidékről származó Bogner Mária Margit vizitációs nővért, akinek sírjához minden évben számos zarándok érkezik nemcsak szülőhelyéről, hanem Nagybecskerekről és Szabadkáról is. A nővér a Torontál megyei Melencén született 1905-ben. Már első szentáldozása után súlyosan megbetegedett, mégis szokatlan derűvel viselte a megpróbáltatásokat. Tíz hónapos ágyhoz kötöttsége után egyik lába megrövidült és megmerevedett. Nagybecskereken polgári iskolát és kereskedelmi tanfolyamot végzett, de nem találta helyét a polgári életben, így hamarosan a jezsuitáknál vállalt imaapostolságot. Bár szeretett volna, egészségi állapota miatt nem lehetett a karmelita rend tagja. 1927-ben a thurnfeldi Vizitációs nővérekhez csatlakozott, majd 1928-ban öt társával elindult Érdre, az első magyarországi vizitációs zárda alapítására. 1929-ben örök fogadalmat tett, de pár nappal később magas lázzal betegágyba került. Csaknem egy éves, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el.
Közbenjárását kérve számos imameghallgatást őriz a Vizitációs rend és a Székesfehérvári Egyházmegye. Az egyházmegye templomaiban egész évben imádkoznak mielőbbi boldoggá avatásáért, ahogyan az emlékmisén is ezért esedeztünk a hívekkel az Óvárosi Plébániatemplomban.
A szentmise után a megyés püspök vezetésével a Szent Mihály templom kertjében Bogner Mária Margit sírjánál imádkoztunk a zarándokok egész közösségével, a nővér további égi támogatásért, amelyet életével és hűséges, kitartó buzgóságával kiérdemelt. Spányi Antal megyés püspök végül Bogner Mária Margit nővér mihamarabbi boldoggá avatásáért fohászkodott. 

Fodróczy Gellért 7.b



MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM

2018. február 27-én a fakultatívan vállalt programok megvalósításaként a Magyar Földrajzi Múzeumban megtekintettük a Kárpát-medence tudományos feltárói kiállítást, majd interaktív múzeumi órán vettünk. A tárlat – a hazánkat és az elszakított országrészeinket is magába foglaló természeti egység – a Kárpát-medence tudományos feltárásával foglalkozó szakemberek munkásságát ismerteti. Azoknak a magyar tudósoknak állít emléket, akik a Kárpát-medence tudományos „felfedezéséhez” jelentősen hozzájárultak. Nem kizárólag geográfusok munkásságát mutatják be, hanem megismerkedhetünk más tudományágak képviselőivel, geológusokkal, a növény- és állattan kutatóival, őslénytan nemzetközi hírű tudósaival, meterológusokkal valamint térképészekkel és barlangkutatókkal. A kiállításon végigsétálva Anonymus Gesta Hungarorumának földrajzi ismeretanyagától eljuthatunk a közelmúlt legjelentősebb szakembereinek munkásságáig. A tárlat anyaga a Kárpát-medence egészéhez kötődik.
Az előtér első felében a legkorábbi „földismereti leírók” vitrinjei láthatók, akiket a XIX. században egyre nagyobb jelentőségűnek számító földrajztudomány képviselői (Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Teleki Pál) követnek. A földrajzi kutatás következő generációjával a Geográfusok, geológusoktermében ismerkedhettünk meg, akik mellett a társtudományok képviselői is helyet kaptak. A negyedik teremben a korai magyar térképészet szakembereinek munkásságát és régi térképészeti műszereket ismerhettünk meg. Az utolsó helyiség a hazai barlangkutatás fontosabb eredményeit elért tudósait mutatta be, ahol a barlangok titokzatos világában érezhettük magunkat. A program lezárásaként interaktív feladatokat kaptunk: feladatlapot töltöttünk ki az elhangzottak és a kiállítás alapján.

Szijártó Zoltán 7.a



ELŐKÉSZÍTŐ ÓRÁK

Iskolánk sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által hirdetett Határtalanul! programra. A pályázatunk témája: Délvidéki zarándoklat Bogner Mária Margit nyomdokain. A Határtalanul! program célja, hogy tanulmányi kirándulás keretében meglátogatjuk a szomszédos országok magyarlakta területeit. A délvidéki kirándulás 2018. április 18-20 között lesz megtartva. Az utazásra a 7. évfolyam tanulói mehetnek.
A kirándulás előtt, hogy minél többet megtudjunk a Délvidékről és az ott élő magyarokról, 2018.03.20-án iskolánk tanárai előkészítő órákat tartottak a 7. évfolyam számára. Mindenkinek volt egy A4-es füzete ahová a fontosabb tudnivalókat jegyzetelte. A tanárok felkészültek voltak és interaktív táblán mutatták be előadásukat. Harmat Luca történelem és magyar szakos tanárnő által a Trianoni békeszerződést és következményeit mutatta be, beszélt a határon túli magyarok szörnyű helyzetéről, valamint határon túli magyarság történetét, jelenét, ismertette meg. Ezután Pálfi Marianna földrajz szakos tanárnő a Délvidék felszínéről, domborzatáról, vizeiről, természeti kincseiről, éghajlatáról tartott előadást, majd bemutatta az utazás útvonalát is. Beszélt Délvidék elnevezéséről és mai magyar szóhasználatban lévő fogalmáról. Megtudtuk, hogy földrajzi területként a területei: Vajdaság: Bácska, Bánság, Szerémség; Bácska: Duna–Tisza közének D-i része; Bánság: Duna, a Tisza, a Maros, a Ruszka-havasok és a Szörényi-érchegység által közrefogott terület; Szerémség: Duna–Száva közötti terület, a két folyó összefolyásának vidéke; Baranya: Baranya megyének az első világháború utáni határrendezéskor a Duna–Dráva összefolyásánál lévő DK-i része, jelenleg Horvátországé; Muraköz: Dráva és a Mura közti terület Horvátországban; Szlavónia: Dráva-Száva közének keleti része (Drávántúl); Vendvidék: Mura és a Rába közötti terület (Murántúl) Szlovéniában.
Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági magyarokat és a horvátországi magyarokat. Részletesen a Vajdaság területéről, közigazgatásáról, etnikai összetételéről is hallhattunk.

Utazás útvonala: Kelebia-Szabadka-Bajmok-Bácskossuthfalva-Kishegyes-Tarcal-hegység-Újvidék-Pétervárad-Karlóca-Nagybecskerek-Elemér-Melence-Torontáltorda, melynek főbb nevezetességeit fogjuk megtekinteni.

2017. 03. 23-án Dornbach Katalin és Gelencsér Gábor tanár úr a toleráns és kooperatív viselkedés szabályairól készült előadással. Itt érdekes és fontos illemszabályokat tanulhattunk meg. Megtudtuk, hogy a tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások viselkedésének, gondolkodásának, világnézetének, vallásának, etnikai vagy nemzeti hovatartozásának az elfogadása.

Öt pontot írtuk le a füzetünkbe, melyeket el is játszottunk:

          1. A társakkal való jó viszony

          2. Együttműködési képességek, empátia, kölcsönös segítségnyújtási képességek fejlesztése

          3. Kommunikációs képességek, technikák fejlesztése

          4. Tolerancia

          5. Örömmel és kedvvel végzett munka


Eljátszottunk egy olyan jelenetet, amikor van egy konyhásnő és egy diák, aki repetát szeretne kérni. Ezt a jelenetet kétféleképpen próbáltuk el. Egyszer, a diák kap repetát; másodszor pedig nem kap, és ezt a dühöt próbálta kezelni.
Arról is volt szó, hogy hogyan kérdezzünk. Például: fogalmazzunk egyszerűen, a kérdés legyen a helyzethez és személyhez illő, teremtsünk szemkontaktust. A kérdéseknek szoktak hibái is lenni, vannak a meghallgatási hibák: nem érdekel a válasz, félbeszakítjuk a válaszolót, másra figyelünk, faképnél hagyjuk a válaszolót.
Megtanultuk, hogy a vitának vannak szabályai. Ilyen a vita tárgyának pontos tisztázása, a tények és vélemények szétválasztása, ne használjunk homályos megfogalmazásokat. A vita lezárásához szükség van a kompromisszumra; és általában nem tudják meggyőzni egymást.
Ha jobban megismerjük saját személyiségünket, azt hogy hogyan reagálunk az egyes helyzetekben, ha tudatosítjuk magunkban saját igényeinket, motivációinkat és életstílusunkat, ha elfogadjuk és megtanuljuk hatékonyabban kezelni saját konfliktusainkat, azzal fokozódik bennünk a másság, az emberek közötti különbségek iránti tolerancia.
Sokat tanultunk és már nagyon várjuk a tanulmányi kirándulást!

Taky Teodóra 7.a és Pálfi Csongor 7.b