Copyright 2018 - Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

HATÁRTALANUL!

határtalanul logo

Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Határtalanul! program keretében nyílt pályázatot hirdetett a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismeretek bővülésének elősegítésére.
A pályázat célja a magyarországi köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részesülő, 7. évfolyamon tanuló diákok Románia, Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Szlovénia vagy Horvátország magyarlakta területeire irányuló tanulmányi kirándulásának támogatása.

Tanulmányi kirándulás tervezete

Iskolánk a Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola támogatást nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől egy délvidéki tanulmányi kirándulás megszervezésére.

A tanulmányi kirándulás mottója:

Délvidéki zarándoklat Bogner Mária Margit nyomdokain

projekt száma: HAT-17-01-2017-00417
A támogató: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A támogatás összege: 1 800 000 Ft vissza nem térítendő támogatás
A kiránduláson résztvevők száma: 36 diák (7. és 8. évfolyam) + 5 pedagógus



TERVEZETT IDŐPONTOK

1. Bogner Mária Margit emlékmise: 2017. május 13.

2. Magyar Földrajzi Múzeum: 2018. február 27.

3. Határtalanul! előkészítő órák: 2018. március 20, 23; április 10.

4. Tanulmányi kirándulás: 2018. április 18-20.

5. Határtalanul! értékelő óra: 2018. április 24.

6. Fakultatívan vállalt bemutató óra: 2018. április 27.

7. Petőfi Irodalmi Múzeum: 2018. május 4.

8. Kiállítás: 2018. május 7-től


9. Bogner Mária Margit emlékmise: 2017. május 12.

 

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ

BOGNER MÁRIA MARGIT EMLÉKMISE 2017. május 13.

Az Érd-Óvárosban püspöki szentmise keretében emlékeztünk Bogner Mária Margit vizitációs nővér halálának évfordulójáról.
A Szabadkáról és Nagybecskerekről buszokkal érkező zarándokokat évről-évre Bogner István a vizitációs nővér unokaöccse fogja össze, hogy együtt imádkozzunk az egész magyarságért. Délvidéken a nővér tiszteletének ápolása összefogja a magyar közösséget határon innen és túl, ezért is várják mielőbbi boldoggá avatását. A szentmise előtt Bogner István, Mária Margit még élő hozzátartozója mesélt nekünk gyermekkoráról, életéről.
A székesfehérvári egyházmegyében nagy tisztelet övezi a délvidékről származó Bogner Mária Margit vizitációs nővért, akinek sírjához minden évben számos zarándok érkezik nemcsak szülőhelyéről, hanem Nagybecskerekről és Szabadkáról is. A nővér a Torontál megyei Melencén született 1905-ben. Már első szentáldozása után súlyosan megbetegedett, mégis szokatlan derűvel viselte a megpróbáltatásokat. Tíz hónapos ágyhoz kötöttsége után egyik lába megrövidült és megmerevedett. Nagybecskereken polgári iskolát és kereskedelmi tanfolyamot végzett, de nem találta helyét a polgári életben, így hamarosan a jezsuitáknál vállalt imaapostolságot. Bár szeretett volna, egészségi állapota miatt nem lehetett a karmelita rend tagja. 1927-ben a thurnfeldi Vizitációs nővérekhez csatlakozott, majd 1928-ban öt társával elindult Érdre, az első magyarországi vizitációs zárda alapítására. 1932-ben örök fogadalmat tett, de pár nappal később magas lázzal betegágyba került. Csaknem egy éves, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el.
Közbenjárását kérve számos imameghallgatást őriz a Vizitációs rend és a Székesfehérvári Egyházmegye. Az egyházmegye templomaiban egész évben imádkoznak mielőbbi boldoggá avatásáért, ahogyan az emlékmisén is ezért esedeztünk a hívekkel az Óvárosi Plébániatemplomban.
A szentmise után a megyés püspök vezetésével a Szent Mihály templom kertjében Bogner Mária Margit sírjánál imádkoztunk a zarándokok egész közösségével, a nővér további égi támogatásért, amelyet életével és hűséges, kitartó buzgóságával kiérdemelt. Spányi Antal megyés püspök végül Bogner Mária Margit nővér mihamarabbi boldoggá avatásáért fohászkodott. 

Fodróczy Gellért 7.b



MAGYAR FÖLDRAJZI MÚZEUM

2018. február 27-én a fakultatívan vállalt programok megvalósításaként a Magyar Földrajzi Múzeumban megtekintettük a Kárpát-medence tudományos feltárói kiállítást, majd interaktív múzeumi órán vettünk. A tárlat – a hazánkat és az elszakított országrészeinket is magába foglaló természeti egység – a Kárpát-medence tudományos feltárásával foglalkozó szakemberek munkásságát ismerteti. Azoknak a magyar tudósoknak állít emléket, akik a Kárpát-medence tudományos „felfedezéséhez” jelentősen hozzájárultak. Nem kizárólag geográfusok munkásságát mutatják be, hanem megismerkedhetünk más tudományágak képviselőivel, geológusokkal, a növény- és állattan kutatóival, őslénytan nemzetközi hírű tudósaival, meterológusokkal valamint térképészekkel és barlangkutatókkal. A kiállításon végigsétálva Anonymus Gesta Hungarorumának földrajzi ismeretanyagától eljuthatunk a közelmúlt legjelentősebb szakembereinek munkásságáig. A tárlat anyaga a Kárpát-medence egészéhez kötődik.
Az előtér első felében a legkorábbi „földismereti leírók” vitrinjei láthatók, akiket a XIX. században egyre nagyobb jelentőségűnek számító földrajztudomány képviselői (Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő, Teleki Pál) követnek. A földrajzi kutatás következő generációjával a Geográfusok, geológusoktermében ismerkedhettünk meg, akik mellett a társtudományok képviselői is helyet kaptak. A negyedik teremben a korai magyar térképészet szakembereinek munkásságát és régi térképészeti műszereket ismerhettünk meg. Az utolsó helyiség a hazai barlangkutatás fontosabb eredményeit elért tudósait mutatta be, ahol a barlangok titokzatos világában érezhettük magunkat. A program lezárásaként interaktív feladatokat kaptunk: feladatlapot töltöttünk ki az elhangzottak és a kiállítás alapján.

Szijártó Zoltán 7.a



ELŐKÉSZÍTŐ ÓRÁK

Iskolánk sikeresen pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériuma által hirdetett Határtalanul! programra. A pályázatunk témája: Délvidéki zarándoklat Bogner Mária Margit nyomdokain. A Határtalanul! program célja, hogy tanulmányi kirándulás keretében meglátogatjuk a szomszédos országok magyarlakta területeit. A délvidéki kirándulás 2018. április 18-20 között lesz megtartva. Az utazásra a 7. évfolyam tanulói mehetnek.
A kirándulás előtt, hogy minél többet megtudjunk a Délvidékről és az ott élő magyarokról, 2018. 03. 20-án iskolánk tanárai előkészítő órákat tartottak a 7. évfolyam számára. Mindenkinek volt egy A4-es füzete ahová a fontosabb tudnivalókat jegyzetelte. A tanárok felkészültek voltak és interaktív táblán mutatták be előadásukat. Harmat Luca történelem és magyar szakos tanárnő által a Trianoni békeszerződést és következményeit mutatta be, beszélt a határon túli magyarok szörnyű helyzetéről, valamint határon túli magyarság történetét, jelenét, ismertette meg. Ezután Pálfi Marianna földrajz és biológia szakos tanárnő a Délvidék felszínéről, domborzatáról, vizeiről, természeti kincseiről, éghajlatáról tartott előadást, majd bemutatta az utazás útvonalát is. Beszélt Délvidék elnevezéséről és mai magyar szóhasználatban lévő fogalmáról. Megtudtuk, hogy földrajzi területként a területei: Vajdaság: Bácska, Bánság, Szerémség; Bácska: Duna–Tisza közének D-i része; Bánság: Duna, a Tisza, a Maros, a Ruszka-havasok és a Szörényi-érchegység által közrefogott terület; Szerémség: Duna–Száva közötti terület, a két folyó összefolyásának vidéke; Baranya: Baranya megyének az első világháború utáni határrendezéskor a Duna–Dráva összefolyásánál lévő DK-i része, jelenleg Horvátországé; Muraköz: Dráva és a Mura közti terület Horvátországban; Szlavónia: Dráva-Száva közének keleti része (Drávántúl); Vendvidék: Mura és a Rába közötti terület (Murántúl) Szlovéniában.
Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarok” a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági magyarokat és a horvátországi magyarokat. Részletesen a Vajdaság területéről, közigazgatásáról, etnikai összetételéről is hallhattunk.

Utazás útvonala: Kelebia-Szabadka-Bajmok-Bácskossuthfalva-Kishegyes-Tarcal-hegység-Újvidék-Pétervárad-Karlóca-Nagybecskerek-Elemér-Melence, melynek főbb nevezetességeit fogjuk megtekinteni.

Pálfi Csongor 7.b


2018. 03. 23-án Dornbach Katalin és Gelencsér Gábor tanár úr a toleráns és kooperatív viselkedés szabályairól készült előadással. Itt érdekes és fontos illemszabályokat tanulhattunk meg. Megtudtuk, hogy a tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások viselkedésének, gondolkodásának, világnézetének, vallásának, etnikai vagy nemzeti hovatartozásának az elfogadása.

Öt pontot írtuk le a füzetünkbe, melyeket el is játszottunk:

          1. A társakkal való jó viszony

          2. Együttműködési képességek, empátia, kölcsönös segítségnyújtási képességek fejlesztése

          3. Kommunikációs képességek, technikák fejlesztése

          4. Tolerancia

          5. Örömmel és kedvvel végzett munka


Eljátszottunk egy olyan jelenetet, amikor van egy konyhásnő és egy diák, aki repetát szeretne kérni. Ezt a jelenetet kétféleképpen próbáltuk el. Egyszer, a diák kap repetát; másodszor pedig nem kap, és ezt a dühöt próbálta kezelni.
Arról is volt szó, hogy hogyan kérdezzünk. Például: fogalmazzunk egyszerűen, a kérdés legyen a helyzethez és személyhez illő, teremtsünk szemkontaktust. A kérdéseknek szoktak hibái is lenni, vannak a meghallgatási hibák: nem érdekel a válasz, félbeszakítjuk a válaszolót, másra figyelünk, faképnél hagyjuk a válaszolót.
Megtanultuk, hogy a vitának vannak szabályai. Ilyen a vita tárgyának pontos tisztázása, a tények és vélemények szétválasztása, ne használjunk homályos megfogalmazásokat. A vita lezárásához szükség van a kompromisszumra; és általában nem tudják meggyőzni egymást.
Ha jobban megismerjük saját személyiségünket, azt hogy hogyan reagálunk az egyes helyzetekben, ha tudatosítjuk magunkban saját igényeinket, motivációinkat és életstílusunkat, ha elfogadjuk és megtanuljuk hatékonyabban kezelni saját konfliktusainkat, azzal fokozódik bennünk a másság, az emberek közötti különbségek iránti tolerancia.
Sokat tanultunk és már nagyon várjuk a tanulmányi kirándulást!

Taky Teodóra 7.a

 

2018. 04. 10-én került sor Bogner Mária Margit életét bemutató előkészítő óra megtartására. Itt Pálfi Mariann tanárnő bemutatta életének főbb állomásait. Bogner Mária Margit a Torontál megyei Melencén született 1905-ben. Már első szentáldozása után súlyosan megbetegedett, mégis szokatlan derűvel viselte a megpróbáltatásokat. Tíz hónapos ágyhoz kötöttsége után egyik lába megrövidült és megmerevedett. Nagybecskereken polgári iskolát és kereskedelmi tanfolyamot végzett, de nem találta helyét a polgári életben, így hamarosan a jezsuitáknál vállalt imaapostolságot. Bár szeretett volna, egészségi állapota miatt nem lehetett a karmelita rend tagja. 1927-ben a thurnfeldi Vizitációs nővérekhez csatlakozott, majd 1928-ban öt társával elindult Érdre, az első magyarországi vizitációs zárda alapítására. 1932-ben örök fogadalmat tett, de pár nappal később magas lázzal betegágyba került. Csaknem egy éves, türelemmel viselt szenvedés után 1933. május 13-án hunyt el.
Az órát tabló készítésével zártuk.
A Székesfehérvári Egyházmegyében továbbra is folytatódik a közös imádságot Bogner Mária Margit boldoggá avatásáért.

Bogner Mária Margit

„Add, hogy Egyházunk imájára megújuljon erkölcseiben a magyar társadalom. Segíts megértenünk nemzetünk szentjeinek életpéldáját. Add, hogy a mindig Isten jelenlétében élő Bogner Mária Margitot mielőbb közöttük tisztelhessük.”

Vigh Panna 7.b

 

TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

 

Délvidéki zarándoklat Bogner Mária Margit nyomdokain

Határtalanul! program 2018. április 18-20.

A Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 7. évfolyamának tanulmányi kirándulása a Délvidéken

2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Határtalanul program, Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek pályázatára, Délvidéki zarándoklat Bogner Mária nyomdokain címmel iskolánk sikeresen pályázott.
A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése, a szomszédos országok magyarlakta területeinek megismerése. Ennek keretében iskolánk hetedik évfolyama az állam támogatásával tanulmányi kiránduláson vett részt Szerbia magyarlakta területén a Vajdaságban, s így személyes tapasztalásokat szereztek a külhoni magyarságról.

2018. április 18-án indultunk 36 tanulóval, 3 pedagógussal, Takácsné Tóth Noémi igazgatónővel és iskolánk püspöki biztosával, Hajdu Ferenc atyával Vajdaságba. Utunk első állomása Kelebia volt, ahol a Divisio Apostolorum római katolikus templomot tekintettük meg. Itt Paskó Csaba plébános mesélt a templom történetéről, látnivalóiról. Megmutatta a Délvidék egyetlen Bogner Mária Margitot ábrázoló vitrázsát, bemutatta a templomban lévő egykori és mai szenteket, majd elmondta, hogy a helybeliek összefogásával emelték ezt a templomot. Megtudtuk, a Divisio Apostolorum, vagyis az Apostolok küldetése elnevezés annak az emlékezete, amikor az apostolok elindultak a szélrózsa minden irányába, hogy hirdessék az evangéliumot. Majd Dr. Bogner István, Bogner Mária Margit unokaöccse mesélt Mária Margitról ezzel is közelebb hozva hozzánk példamutató életét. Látogatásunkat végül szentmisével zártuk, melyet Hajdu Ferenc atya iskolánk püspöki biztosa celebrált. A Jóisten áldását kértük határon túli magyarjainkra, akik a trianoni békeszerződés után elszakított területeken új életre talán igen, de szerető hazára nem leltek.
Ezt követően városnéző sétán vettünk részt Szabadkán, mely a Vajdaság második legnépesebb városa. Megtekintettük a városházát, mely Szabadka és a délvidéki szecesszió szimbóluma, s a magyar népi motívumokat is gazdagon képviseli. A városháza terén áll a kék szökőkút, melyet Zsolnay kerámia borít, majd a zsinagógát néztük meg, mely szintén magyar szecessziós stílusban épült. A Ferencesek temploma, amit a szabadkaiak Barátok templomaként emlegetnek egyben a város legrégebbi temploma. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal, belső tere neogótikus és neoromán stílusú. Sétáltunk a Korzón Szabadka legszebb sétálóutcáján, melynek a városháza felöli sarki épülete a Népszínház, klasszicista stílusban, 1854-ben épült. Szabadka híres szülöttei: Kosztolányi Dezső: író, költő, műfordító, újságíró, a Nyugat első nemzedékének tagja volt; Csáth Géza, eredeti nevén Brenner József is itt született 1887-ben, aki író, orvos, zenekritikus.
Némi szabadidő és fagyizás után újra buszra szálltunk és Bajmok felé vettük utunkat, ahol a kaponyai csata emlékművét tekintettük meg. A kaponyai csata az 1848-as forradalom egyik fontos csatája volt. A Bajmok és Szabadka közötti völgyben a szerb hadak és a magyar szabadságharcosok ütköztek meg 1849. március 5-én. Gál József alezredes vezetésével, hadicsellel győztek a magyar csapatok.
Bácskossuthfalván található a Vajdaság két Kossuth szobra közül az egyik, ahol rövid főhajtással és koszorúzással emlékeztünk meg az 1848-49-es hősökről, megtekintettük a millecentenáriumi emlékművet, majd elsétáltunk a Turul szoborhoz.
Ezen a napon már csak a Kishegyesi szállás elfoglalása várt ránk a Kátai-tanyán, ahol a gyerekek mindkét este közösségépítő játékokban vehettek részt, és megtapasztalhatták, hogy milyen jó érzés az iskolán kívül is közösséget alkotni. 
Másnap 2018. április 19-én újra útra keltünk. Első állomásunk ezen a napon a különleges természeti és kulturális értékekkel bíró Tarcal-hegység Nemzeti Park volt. Ez a park nemcsak csodálatos természeti környezetéről, de a benne megbúvó ortodox monostorokról is nevezetes. Ma tizenhat működő monostor található a lankás dombok, csodálatos erdők vidékén, ahol megtekintettük a Krusedol ortodox monostort, ahol Ferenc atya mesélt a monostorban található ikonokról.
Újvidék a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa, a Tarcal-hegység északi lejtőin fekszik. Újvidék főterén áll a városháza, ahonnét az utcák legyezőszerűen nyílnak szét. Itt található a neogótikus Mária Neve katolikus templom is, melyet Ferenc atya mutatott be nekünk sok-sok érdekességet mesélve. A város főteréről nyílik a Zmaj utca, aminek a végén található az újvidéki szerb érsek palotája. A másik nevezetes utca a Duna utca, mely a Duna parkba torkollik. Következő állomásunk Pétervárad volt, mely város Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán található. A középkorban a törökök elleni védelmet szolgálta a város erődítménye. A vár toronyórájának mutatói fordított szerepűek. A nagymutató mutatja az órák múlását abból a célból, hogy a Dunán elhaladó hajók messziről láthassák a helyi időt. Második napunk utolsó állomása Karlóca volt. A korábban Magyarországhoz tartozó település történelmének egyik legfontosabb eseménye az 1699-es karlócai béke, melynek során a Habsburg császár és a törökök 170 év idegen uralom után kedvező megegyezést kötöttek. A béke megkötésének helyét a Békehozó Miasszonyunk kápolnát tekintettük meg. A templom ovális alaprajzú, ami a békeszerződéskor használt török sátrat idézi. Eredetileg négy bejárata volt, amint a tárgyaló felek is a négy égtáj felől léptek a sátorba és ülték körbe a kerek asztalt, de a keletit befalazták, amerről a törökök léptek be.
Utunk harmadik napján 2018. április 20-án Kishegyesen meglátogattuk az Ady Endre Kísérleti Általános Iskolát, ahol Hajvert Ákos igazgató úr fogadott minket. Megismerhettük Kishegyes és az iskola történetét, hírességeit. Majd általunk készített jegyzetfüzettel, könyvjelzővel és egy tábla csokival kedveskedtünk a hetedik osztályos tanulóknak. Ezt követően a napunk Bogner Mária Margit életének fontosabb helyszíneinek meglátogatásával telt. Következő állomásunk Nagybecskerek volt, ahol megkezdi a polgári iskolát a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővéreknél. Itt a háromhajós, neoromán stílusú templomot a Nepomuki Szent János székesegyházat néztük meg, majd szentmisén vettünk részt, melyet ismét Hajdu Ferenc atya iskolánk püspöki biztosa celebrált. A szentmise után Mons. Gyuris László plébános tartott egy rövid előadást a templomról, ahol megtudtuk, hogy a Nepomuki Szent János főoltárképet és a jobb mellékoltárképet – Szűz Mária a Gyermek Jézussal – Székely Bertalan festette. Ezt követően megtekintettük az iskolát, majd a házat, ahol Bogner Mária Margit tanult és élt édesapja halála után. Utazásunk vége felé közeledve Elemér települést kerestük fel, ahol megkeresztelték Mária Margitot. A vajdasági magyarság fontos szent helye az elméri Szent Ágoston katolikus templom. Kriptájában van ugyanis Kiss Ernő aradi vértanú végső nyughelye, ahova – ahogyan a templom főhomlokzatán levő emléktáblán olvasható – a kiegyezés után, 1872. október 7-én helyezték el. Az eleméri templom nemcsak a vajdasági, de az egyetemes magyarság egyik legfontosabb történelmi emlékhelye: Kiss Ernő a magyar szabadságért életét áldozta, ennél többet nem adhatott. Utolsó délvidéki településünk, amit felkerestünk Melence volt, mely a Ruszanda-tó mellett fekvő település. Itt született Bogner Mária Margit 1905-ben, akinek a szülőházát tekintettük meg.

Délvidéki kirándulásunkról mindannyian rengeteg élménnyel tértünk haza, mégis az a legfontosabb, hogy a gyerekek láthatták, hazánkat körbevevő más országokban is élnek magyarok, akik bár területileg nem, de szívünkben hozzánk tartoznak.

Köszönjük ezt a felejthetetlen lehetőséget a Határtalanul! programnak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának!

 

Pálfi Mariann

 

ÉRTÉKELŐ SZAKASZ

 

ÉRTÉKELŐ ÓRA

Az értékelő óra megtartására április 24-én került sor osztályonként. Az óra első részében kötetlen beszélgetés formájában mindenki elmondhatta legkedvesebb emlékét, s beszélgettünk arról, hogy ki milyennek ismerte meg a vajdasági vidéket, embereket, diákokat. Ezt követően beszámolók hangzottak el a kirándulás minden egyes napjáról, majd közösen megtekintettük a készített képeket. A képek révén újra átéltük a Vajdaságban eltöltött három nap csodálatos élményeit, felelevenedtek az emlékek, jó volt viszontlátni a gyönyörű városokat, nevezetességeket, tájakat. A képek alapján fel kellett ismerni, hogy melyik településen járunk és mit látunk. Az útinaplók segítségével értékeltük az eltöltött napokat, és megbeszéltük a leadandó napló formáját, a további feladatokat.
A kötetlen beszélgetések lehetőséget teremtettek a diákok szociális kompetenciájának fejlesztésére, gyakorolhatták a toleráns viselkedést. A prezentáció készítésénél és bemutatásánál jól hasznosíthatták a digitális kompetenciákban elért képességeiket. Az értékelő óra vidám hangulatban zárult.

 

BEMUTATÓ ÓRA

A vállalt bemutató előadást április 27-én tartottuk meg a hatodik évfolyamnak. A fantasztikus élményeinkről készített prezentációt, amelyet szóban is kiegészítettünk, nagy érdeklődéssel figyelték. Abban a tudatban hallgattak bennünket, hogy már tudják, a következő áprilisban remélhetőleg ők fogják bejárni Erdély csodálatos helyeit, Erdélyi keresztény értékek nyomában mottóval.

 

FAKULTATÍV PROGRAM

Fakultatív programunk volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Arany János emlékkiállítás megtekintése május 4-én.
200 éve, március 2-án, Nagyszalontán született Arany János, egyik legjelentősebb költőnk, Petőfi Sándor kortársa és barátja. Példás családapa, lelkiismeretes tanár és pontos hivatalnok volt; emellett több nyelven olvasott, jelentős világirodalmi tájékozottsággal bírt, költészetének nyelve és formaszerkezete páratlan színvonalú.
A kiállítás célja volt, hogy megismerjük a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is találkozhassunk. A tárlat a hagyományos kiállítási tárgyak mellett újszerű, interaktív látnivalókat is bemutatott: például a Toldi-történet fordulatait a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes berendezés segítségével ismerhettük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.
Ahogyan Szerb Antal írta róla: „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.” A kortársak és az utódok sora, s így mi is megemlékeztünk Arany Jánosról, aki elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született, utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni, megismerkedett a Bibliával. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult, elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban. Több nyelven olvasott. Segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén. 1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson ideiglenes tanítói állást vállalt. 1835-ben ismét Debrecenben tanult, festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegődött. Ezt követően 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi segédjegyző, majd 1840-től aljegyző. 1840-ben feleségül vette Ecsery Juliannát. 1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett. 1846-ban jelentek meg elbeszélései az Életképekben. 1847-ben az  pályázatra beküldött Toldit a Kisfaludy Társaság fölemelt pályadíjjal jutalmazta, Arany Jánost pedig tagjává választotta (1848). 1847-től szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz. 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazó Debrecenben, majd Pesten. A szabadságharc bukása után bujkálni kényszerült, pénzét, állását, jegyzői lakását elvesztette. 1851-ben rövid ideig nevelő, majd a nagykőrösi református gimnázium magyar és latin tanára. 1859-ben az Akadémia tagjai közé választotta. 1860-tól Pesten él; 1860-tól 1862-ig a Szépirodalmi Figyelőt, 1863-tól 1865-ig a Koszorút szerkesztette. 1865-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója, 1865-ben az MTA titkára, 1870-79. között főtitkára volt. 1882. okt. 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült föl.

 

KIÁLLÍTÁS

 

 

BOGNER MÁRIA MARGIT EMLÉKMISE 2018. május 12.

 

2018.05.12-én számos zarándok érkezett imával és énekelve gyalogosan és buszokkal Érd-Ófaluba, hogy együtt emlékezzünk meg Bogner Mária Margit nővér halálának évfordulójáról, és imádkozzunk boldoggá avatásáért. Sokan jöttek el hálából, és látogatták meg a szentéletű vizitációs nővér sírját, azok, akik eddig is kérték égi közbenjárását mindenféle ügyeikben.
Megtelt a templom és környéke nemcsak az egyházmegyéből, hanem Délvidékről, Bogner Mária Margit szülőhelyéről, Melencéről és egykori lakhelyéről érkező hívekkel, akikkel együtt imádkoztunk az egész magyarságért. A Szabadkáról és Nagybecskerekről buszokkal érkező zarándokokat évről évre Bogner István, a vizitációs nővér unokaöccse fogja össze.
Az ünnepi szentmise elején Mojzer György plébános a képviselő-testület elnökével együtt köszöntötte Spányi Antal megyés püspököt, az egyházmegye papjait, a híveket, a vizitációs rend magyarországi tagjait, a település közéleti vezetőit, és iskolánk hetedik évfolyamos tanulóit, akik jelenlétükkel megtisztelték e kiemelkedő eseményt.

A szentmise után az ünneplő közösség a főpásztor és a papság vezetésével a hetedik évfolyammal, a cserkészekkel, a lovagrendek képviselőivel a Szent Mihály-templom oldalához, Bogner Mária Margit sírjához vonultunk.

Kértük a nővér további égi támogatását, és fohászkodtunk a mihamarabbi boldoggá avatásáért.

Fodróczy Gellért 7.b

 

A PROJEKT ÉRTÉKELÉSE

A projekt előkészítő szakaszában a kötelező és a vállalt tevékenységek felébresztették a diákok kíváncsiságát a Vajdaság titkainak felfedezésére, megismerésére. A tanulók nagy kedvvel fogtak hozzá az anyaggyűjtéshez, és képzeletben már előre bejárták Délvidék illetve a Vajdaság különböző területeit, városait, nevezetességeit, megismerkedtek tiszteletreméltó Bogner Mária Margit élettörténetével, a toleráns viselkedés alapszabályaival. A tanulmányi kirándulás ideje alatt ismereteik bővültek, mélyültek nagyon sok tantárgyból. Csodálatos tájakat, történelmi emlékhelyeket jártak be, betekintést nyertek a népi hagyományokba, művészetekbe, építkezési stílusokba. Emberi kapcsolataik gazdagodtak, egész személyiségük pozitív irányba változott. Délvidéki kirándulásunkról mindannyian rengeteg élménnyel tértünk haza, mégis az a legfontosabb, hogy a gyerekek láthatták, hazánkat körbevevő más országokban is élnek magyarok, akik bár területileg nem, de szívünkben hozzánk tartoznak.
Az értékelő, bemutató órákra szorgalmasan felkészültek.  Az élményeket a sok szép fénykép által újra átélték. A projekt mindhárom szakasza nevelő, személyiségfejlesztő hatású volt, melynek során célunk volt, hogy tanulóinkat megismertessük nemzeti, egyházi kultúránk és történelmünk fontos eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és gazdag hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Pálfi Mariann