Igazgatónő ünnepi gondolatai 2024. június 19-én

Kedves ballagó diákok, kedves kollégák! Kedves szülők, vendégeink!

Amikor egy ilyen alkalomra megpróbálja az ember összeszedni a gondolatait, akkor igyekszik arra koncentrálni, hogy miben lehet rendhagyó ez a ballagás, ez a szépen felöltözött 66 diák.  

Az egyik legfontosabb az, hogy a Marianum eddigi 33 éves történetében ez az egyetlen alkalom, hogy 3 nyolcadikos osztály készül búcsút venni az általános iskolától. Nagyon jól emlékszem arra a 8 évvel ezelőtti napra, amikor benneteket hoztak a szüleitek beiratkozni a Marianumba. A 3 osztállyal együtt feladatot is kaptunk, nem is keveset. Voltak nehéz pillanatok, álmatlan éjszakák, de minden nehéz helyzetből megerősödve és a tapasztalatokból szerzett tudással kerültünk ki.  

Milyen találóan fogalmazta meg Luca: A legjobb az, ha játszunk, s közben mindenből tanulunk. De mindig meg kell találni a szépségét a játéknak, és ha elakadunk, akkor a megoldást.

És találtunk is megoldást az elfogyasztott billentyűzetre, a felöltöztetett csontvázra, vagy a matekórán rejtélyesen megcsörrenő mobiltelefonra.

Az itt töltött 8 év alatt igyekeztünk a jellemetek alapjait úgy alakítani, hogy erős egyéniséggé válva ne sodródjatok a tömeggel. Legyetek büszkék, hogy tartást kaptatok, és ne feledjétek, hogy életetek minden pillanatában élvezitek a Gondviselés kegyelmét.

Nem igaz, hogy átlagemberekre van szükség. Követelményeket elsősorban önmagatokkal szemben állítsatok. Ne szégyelljétek, amit magatokkal visztek a Marianumból, hanem vállaljátok bátran akkor is, ha azt tapasztaljátok, hogy eldurvult a világ. Luca szavaival élve: A Marianum valakinek a kacsalábon forgó palotát, valakinek a Héttornyot jelentette. Nem biztos, hogy mindenkinek tündérmese volt, de talán egyszer mindenki megérti, és értékelni fogja.

A Marianumban töltött évek alatt éreznetek és tapasztalnotok kellett, hogy a közös imádságok Értetek is szóltak, hogy tagjai vagytok egy olyan közösségnek, ahol fontos az Isteni Gondviselés megélése.

Legyetek hálásak a szüleiteknek, akiknek gondoskodó szeretete és figyelme fontosnak tartotta, hogy

olyan iskolába járjatok, ahol erre is gondot fordítanak. Szakítsatok ma egy pici időt erre és köszönjétek meg nekik, hogy jól indulhattatok!

Kedves Szülők!

Köszönöm, hogy megbíztak bennünk. Együtt aggódtunk a gyermekekért. Kérem Önöket, hogy továbbra is támogassák, és féltő szeretettel óvják őket!

Kedves Ballagók!

Azzal búcsúzom tőletek, hogy ne feledjétek azokat a barátságokat, amelyek itt az iskola falai között születtek. Lehet, hogy időnként civakodtatok, lehet, hogy volt köztetek egy egészséges versengés, de azok a barátságok, amik ebben a korban köttettek, azok egy életre megmaradnak. akár itt folytatjátok a mi gimnáziumunkban, akár máshol, tartsátok a kapcsolatot, igyekezzetek minél gyakrabban találkozni, és ha valaki közületek bajba kerül, akkor ne hagyjátok magára! Érezzétek, hogy egymásra mindig számíthattok!

Isten veletek!