1. május 21-22-23-án tavaszi zarándoklaton vettünk részt Mariazellben.

Reggel 6 órakor, amikor az Újvárosi templom harangjai felcsendültek, elindultunk az iskola elől. 31 gyermek, 6 szülő, nagyszülő és mi hárman pedagógusok: Noémi néni, Harkai Eszter néni és Pozsonyi Marika néni.

Ausztriában első megállóhelyünk Heiligenkreutz volt, majd követte Lilienfeld és Annaberg. Délután 15 órakor Ferenc atya szentmisét mutatott be a mariazelli bazilikában. A szentmise után, gyönyörű napsütéses időben körbesétáltuk az Erlaufsee-t. Este 7 órakor mentünk vacsorázni a Himmelreich étterembe, majd a sportpályán focizhattak a gyerekek. Megismerkedtek helybéli fiatalokkal, akik szívesen játszottak, beszélgettek velük. Esti imával zártuk a napot.

Másnap borongós időre ébredtünk. Német nyelvű szentmisére mentünk át a bazilikába. Az osztrák atya megdicsért minket, mert nagyon szépen énekeltünk. A szentmise végén odajött hozzánk és személyesen gratulált. Reggeli után elindultunk a Bürgeralpe-ra. A borongós idő ellenére mindenkinek kedve támadt elfogyasztani egy jégkrémet.

Ebéd után esősre fordult az idő. Buszra szálltunk, és elmentünk a Lunz am See-hez. Az eső miatt sajnos csónakázni nem tudtunk. Visszafelé megálltunk Wildalpenben, megnéztük a Szent Borbála templomot, majd együtt elénekeltük a Lorettói litániát. Vacsora után esti ima következett.

Az utolsó napon német nyelvű szentmisére mentünk a bazilikába.  Az evangélium felolvasása után egyszer csak magyar nyelven kezdtük hallani a szentírási részt. Kiderült, hogy a három atya közül, akik a szentmisét tartották, kettő magyar atya volt. Mindenkinek felderült az arca, olyan boldogok voltunk, hogy a saját anyanyelvünkön is hallhatjuk az evangéliumot. Szentmise után keresztútra mentünk a Kálváriára. Most minden állomásnál énekeltünk, imádkoztunk, sőt az egyik negyedikes fiú furulyán kísérte az énekünket. A csöpörgő eső ellenére sikerült végig járnunk a keresztutat.

Délelőtt 11 órakor indultunk haza. Útközben megnéztük a Marienwasserfall vízesést. Utolsó megállónk Maria Schutzban volt, ahol elénekeltük a litániát és imádkoztunk családtagjainkért. Az oltár hátuljánál lévő forrásvizből feltöltöttük az üvegjeinket, hogy hazavihessük családtagjainknak, ismerőseinknek. Végül a közeli fánkozóba mentünk, ahol fenséges lekváros fánkot ettünk.  Késő délután, 18 óra után értünk haza. Csodálatos 3 nap volt!

Pozsonyi Mária