Augusztus 26-a és 29-e között tantestületünk két napot töltött Pannonhalmán, ahol megismerkedtünk az apátság és a gimnázium gazdag történelmével, a bencés testvérekkel együtt imádkozva az Úr áldását kértük az előttünk álló tanévre, emellett pedig kötetlen beszélgetésre, közös gondolkodásra is alkalmunk nyílt.

Szállásunk, a Szent Jakab ház elfoglalását a környék felfedezése, a lombkoronasétányra tett rövid kirándulás követte. Ezután részt vettünk a szerzetesek egyik esti imaóráján, a vesperáson a 2012-ben rendkívül igényesen, a romanikát és a kora gótikát idéző stílusban felújított bazilikában. Vacsora után a tanév előttünk álló kihívásairól, félelmeinkről, vágyainkról és a kiégés megelőzésének lehetőségeiről beszélgettünk.

A szerdai nap volt a kirándulás legtartalmasabb, legmozgalmasabb napja. Délelőtt az apátság épületét jártuk be idegenvezetéssel; megtekintettük a bazilikát és az altemplomot, megismertük az átalakítás pontos koncepcióját, érdekes részleteit, majd pedig bejártuk a kerengőt, a kincstárat és az Ösvények és átjárók című, a természetből inspirálódó kortárs művészeti kiállítást. Ekkor derült ki számunkra az is, hogy a szerzetesi közösség legifjabb tagja, Brúnó testvér egykor iskolánk diákja volt.

Az ebédet a gimnázium étkezőjében fogyasztottuk el, majd a délutánt két, az apátsághoz tartozó gazdaságban, a gyógynövénykertben és a borászaton töltöttük. Mindkét helyen betekintést nyertünk az üzemek működésébe. Előbbiben a különböző növények gyógyhatásaival, alkalmazási lehetőségeivel is megismerkedtünk, emellett az illatmúzeumot is bejártuk, utóbbiban pedig jó hangulatú és informatív borkóstolón ízleltük meg az apátság háromféle borát.

Ezen a napon is részt vettünk a vesperáson, valamint, mivel augusztus 27-e az idén 801 éves pannonhalmi templom szentelésének ünnepe, az ehhez kapcsolódó ünnepi szentmisén. Az itt elhangzó prédikáció fő üzenetét sokan a szívünkbe zártuk. Az atya arra emlékeztett minket, hogy tanárként sosem vagyunk egyedül: minden kihívásban, nehéz helyzetben számíthatunk az Úrra és kollégáinkra – ez pedig azt is jelenti, hogy munkánkat úgy kell végeznünk, hogy támaszai legyünk egymásnak.

A szertartás után alkalmunk nyílt beszélgetni Brúnó testvérrel, aki maga is tanár, osztályfőnök a pannonhalmi gimnáziumban. Nagyon érdekes gondolatokat, tapasztalatokat osztott meg a bencés hétköznapokból, és azt is hangsúlyozta, mennyire hálás intézményünknek, melyet egyik alma materének tart. A vacsorát ezen a napon is kötetlen beszélgetés, ötletbörze követte az éves programokról.

Az utolsó napon hazafelé tartva megálltunk az elképesztő választékkal rendelkező csákvári cukrászdánál, ahol köszöntöttük születésnapos kollégánkat. A rengeteg élménnyel, kulturális impulzussal feltöltődve tértünk haza, hogy folytassuk az előkészületeket a tanévre. Nagyon köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, a résztvevőknek és mindenkinek, akik hozzájárultak ennek a három napnak a megvalósulásához!