A Szent Imre alapítvány pályázata az Angyal kórus zenekar technikai fejlesztésére

A Szent Imre Alapítvány sikeresen pályázott az Angyal kórus zenekar technikai fejlesztésére a VKT-KEZDŐ-23-SZERV-0013 számú pályázatával.

Az iskola egyházzenei kara, 18 diák részvételével 13-18 éves korosztályban működik. Nagyon fontosnak tartjuk a korosztályokon átívelő közösségek szerveződését és közös tevékenységét. A zenekar és kórus alapítója és vezetője a Marianum iskola püspöki biztosa Hajdu Ferenc atya.

A zenekar elsősorban az iskola életéhez kapcsolódó liturgikus alkalmakon lép fel, időnként az érdi Jézus Szíve római katolikus templomban (elsőáldozás, bérmálás alkalmával). Mivel az iskola tanulói és nevelői létszáma összesen 600 fő, ezért a legtöbb iskolát érintő szentmisét (Veni Sancte, Te Deum, adventi- és nagyböjti lelkinapok) az iskola tornacsarnokában tartjuk, itt tudunk helyet biztosítani az egyre bővülő zenekarnak is.

A megvalósult programok a következők:

Veni sancte – 2023.09.01.

iskolai zarándoklat – 2023.10.09.

Szalagszentelő mise – 2023.11.23.

Adventi lelkinap – 2023.12.19.

Lea Otthon karácsonyi műsor – 2023.12.18.

Iskolai karácsony – 2023.12.21.

Nagyböjti lelkinap – 2024.03.26.

Elsőáldozás – 2024. 04.20.

Bérmálás – 2024.05.19.

Te Deum – 2024.06.21.

Lengyelország

Lengyelországban jártunk…

Az érdi Marianum Gimnázium diákjainak tanulmányi kirándulása a Waclaw Felczak Alapítvány Polonica Varietas pályázatán elnyert támogatásból

2026.január 28-30.

2018-ban indult gimnáziumunkban egyházi fenntartású, világnézetileg elkötelezett katolikus iskolaként természetes igényként merült fel már a kezdetek óta, hogy lengyelországi kapcsolatokat létesítsen. Ennek megalapozására a jelenleg 12. évfolyamos osztályunk különösen is alkalmasnak tűnt, hiszen egyik tanulója anyai ágon lengyel nemzetiségű, diákja a Lengyel Kiegészítő Nemzetiségi Nyelvoktató Iskolának. Így az ő példája által a diákcsoportban megvolt az érdeklődés és a nyitottság a lengyel kultúra, a lengyel-magyar kapcsolatok mélyebb megismerésére. Erre adott alkalmat az intézményünk alapítványa által a Waclaw Felczak Alapítvány Polonica Varietas pályázatásn elnyert támogatás, illetve az abból megvalósított tanulmányi kirándulás.

Utazásunkat többéves tervező munka előzte meg: mit és hogyan szeretnénk látni, amire a későbbiekben is építhetünk. Aktuális pályázatunk gerincét a Szent II. János Pál emlékhelyek felkeresése alkotta, miközben törekedtünk arra, hogy minél több a népeink történelmi, kulturális és vallási kapcsolódási pontját feltáró helyszínt keressünk fel.

 A támogatás elnyerését követően a konkrét felkészülési szakaszban Dr. Molnár Imre történész-szociológus-diplomata, a varsói magyar nagykövetség korábbi tanácsosa – aki egyébként több évtizede Érden él családjával, gyermekei korábban általános iskolánk tanulói voltak, és aki így személyesen is kötődik intézményünkhöz – tartott ráhangoló előadást a 12. évfolyam diákjainak. Szakmai tudása, a magyar-lengyel kapcsolatok munkálása iránti elkötelezettsége igazi kedvcsináló volt az utazás előtt. Segítségével áttekinthettük a magyar és a lengyel történelem találkozási pontjait, a kezdetektől napjainkig, különös hangsúllyal is a középkorra. Interaktív, a tanulókat is bevonó előadásával a diákok korábbi történelem tudására is épített, azt is megmozgatta.

Magára az utazásra január 28-30-án került sor. A programba a 9-11. évfolyamról is bevontunk néhány tanulót.

A kirándulás első napján Zakopanéval és annak látnivalóival ismerkedtünk. Első utunk a II. János Pál pápának az 1981. május 13-i merénylet utáni felépüléséért hálából emelt Fatimai Szűzanya templomba vezetett. Miután meghallgattuk az építés történetét, megcsodáltuk a templomnak a helyi építészetre jellemző szemet gyönyörködtető belső kialakítását, a lenyűgöző faszerkezeteket. Ezután felkerestük a belvárosban a régi temetőt, tisztelegtünk Waclaw Felczak síremléke előtt. Rövid vezetett sétán vettünk részt, gyönyörködtünk a várost körülvevő hegyek sziluettjében, rácsodálkozhattunk a kissé borongós időben is jól kirajzolódó ’fekvő óriásra’. Majd a szabadidőben a diákok végigjárhatták a híres piacot és a sétáló utcát. Estére érkeztünk Wadowicébe, ahol a karmelita zarándokházban igazi szívélyes vendégszeretettel és szívvel és lélekkel készített vacsorával vártak bennünket. A fogadtatás, amiben részünk volt, jól példázta a lengyel-magyar barátságot, általa diákjaink ráérezhettek a két nemzet ’lelki közelségére’, egymás iránti nyitottságára.

A második nap délelőttjén ismerkedtünk Wadowice városával: felkerestük a bazilikát, ahol a későbbi pápát keresztelték, illetve a II. János Pál Emlékmúzeumot. Az interaktív tárlat magával ragadta diákjainkat, aktív figyelemmel járták végig a szent pápa életét bemutató kiállítást., családja otthonának szobáit. A múzeumlátogatást követő rövid szabadidőben pedig a pápa kedvenc süteményének, a krémesnek a megkóstolására is volt lehetőség a főtér környéki cukrászdák valamelyikében. Ezután tovább utaztunk Krakkóba, ahol délután többórás vezetett gyalogos városnéző túra keretében ismerkedtünk a történelmi emlékhelyekkel – a Waweltől a Ryneken át a Barbakanig. Láttuk mindazt, amiről eddig csak hallottunk. Az élményt adó elemek sem maradtak el: a Visztula parti sárkány többször is tüzet okádott a kedvünkért, a megcsodáltuk a Jagelló Egyetem legrégibb épületének (Collegium Maius) és a főtéren álló Mária templomnak a harangjátékát. A szabadidőben ki a lengyel gasztronómiával, ki a Rynek alatti múzeummal, ki mind a kettővel ismerkedett.

Harmadik, egyben utolsó napunkat a zsidónegyedben tett sétával kezdtük, majd felkerestük az Isteni Irgalmasság bazilikát, benne a Magyar Szentek kápolnáját, szentmisén vettünk rész a II. János Pál központban. Hazaútban pedig megcsodáltuk az orawkai Keresztelő Szent János templom galériáját. Itt előzetes egyeztetés alapján a helyi plébános fogadott minket, akivel nemcsak a templom egyébként méltán híres fára festett képeiről beszélgettünk, hanem magyar-lengyel plébániai kapcsolatairól, magyarországi élményeiről is.

Utazásunk során diákjaink korábban csak elmondásból vagy könyvekből szerzett tudása élményszerűvé vált. Kézzel foghatóvá lett a magyar-lengyel kötődés, a történelmi, kulturális és hitbéli kapcsolat a két nép között. Talán a legnagyobb élményt a személyes kapcsolódások jelentették. Azáltal, hogy egyik diákunk beszélte a nyelvet, lehetőségünk volt az anyanyelvükön beszélgetésbe elegyedni a helyiekkel, legyen szó a múzeumi alkalmazottakról, a plébános atyáról vagy piaci árusokról. Ez volt az, ami igazán testközelivé és vonzóvá tette a megtapasztalásainkat.

Ugyan a kiránduláson részt vett diákok zöme az idén elballag, és csak örökségként hagyja élményét az utánuk jövő évfolyamokra, azáltal, hogy alsóbb gimnáziumi évfolyamokról is részt vehettek a kiránduláson, lesznek, akik személyesen is ’tovább viszik a lángot’.