A nagy hó örömére az iskola összes diákja kivonult az udvarra, sportpályára és hóemberkészítő versenyen vett részt. Az elkészült művek önmagukért beszélnek. A verseny után hatalmas hócsata vette kezdetét.
A különleges tanóráról utólag számos remek rajz és fogalmazás is készült:
A nap meglepetése
Egy januári szerda reggel arra ébredtem, hogy 10 cm hó lepte be a kertünket. Remélni kezdtem, hogy hószünetet rendelnek el. Kicsit csalódott lettem, hogy mégis iskolába kellett menni, és szánkózás helyett tanulnom kell.
A negyedik órában váratlan fordulat történt. Először megijedtem, hogy az igazgató néni hangját hallottam a hangosbemondóban, azt hittem, lángra kapott az iskola. A szívem majd kiugrott a helyéről. Szerencsére Noémi néni nagy bejelentése nem tűzesetről szólt, hanem kihirdette, hogy az egész iskolában az ötödik óra NAGY HÓEMBERÉPÍTŐ bajnoksággá válik.
Osztályonként egy közös és egyedi hóembert kellett építeni. A mi osztályunk kitalálta, hogy az én narancssárga sálam és egy fehér bojtos sapka melegítse hóemberünk testét. Szemei zsetonból, kezei színes filctollakból legyenek. Társnak egy mini jegesmedvét építettünk hozzá. A hógyúrásban és felépítésben mindenki lelkesen részt vett.
Boldogok voltunk, hogy elmaradt az egyik óránk és helyette a hóesésben játszhattunk.
Juhász Ilona, 5. b osztályos tanuló
Hóember építése és hócsata az iskolában
2026. első napjaiban rendkívül nagy mennyiségű hó esett Érden. Hatalmas örömünkre január 7-én, szerdán úgy döntött az igazgatónő, hogy közös programunk az ötödik órában hóemberépítés lesz. A hangosbemondó segítségével értesültünk erről. Amikor megtudtuk, hogy kimehetünk kiabáltunk és tapsoltunk.
Felosztották a területet, ott készítette minden osztály a saját hóemberét. Lelkesen gyűjtöttük a havat, egyre nagyobb lett az alkotásunk. Az orra sárgarépa volt, kalapja egy virágcserép. Tettünk rá egy sapkát is, kapott sálat és pulóvert. A szemét és a száját kövekből raktuk ki. Mindenki kivette a részét a közös munkából, fejlődött a kreativitásunk. Végül 155 centiméter magas lett a hóember, mi elégedettek voltunk vele. Nagyon jól sikerült minden osztályé. Szaloncukrot kaptunk az elkészült művekért.
Ezután még egy meglepetésben volt részünk. Hócsata következett. Ez nem volt kötelező program. Kettő csapatra osztottak bennünket. Én örültem, mert szeretek kint lenni a friss levegőn. Alaposan átmozgattuk magunkat, de ennek ellenére is nagyon fáztunk.
Véleményem szerint aznap nemcsak hóembereket, hanem közösséget is építettünk. Átélhettük, hogy milyen jó élmény együtt elkészíteni valamit. Kicsit kiszakadhattunk a mindennapokból, nem a tanulásra kellett koncentrálni. Önfeledten szaladgáltunk, nevettünk, dobáltuk egymást. Úgy gondolom, hogy tanáraink is észrevették rajtunk a felszabadultságot, felidézte bennük a gyerekkorukat.
Hálás vagyok ezért a lehetőségért. Nagyon jó volt látni mások örömét. Biztos vagyok benne, hogy Isten is mosolygott, amikor fentről nézett bennünket. Remélem, máskor is lesz még ilyen program.
Bogos Borbála 8.b osztályos tanuló
