„Ne félj …. hisz kegyelmet találtál Istennél” Lk. 1.31
2025. január 17-én, 18-án és 19-én Dobogókőn táboroztunk. Pénteken a 3. óra után indultunk személyautókkal, 1. 3. és 5. osztályos gyerekekkel, összesen 32 tanulóval és 20 szülővel. Szánkókat és csúszkákat is vittünk magunkkal, mert tudtuk, hogy van hó Dobogókőn.
2024. július 1-jén reggel 9 órakor Nőtincsre indultunk alsós nyári táborba 52-en, 48 gyermek és 4 pedagógus: Csonkáné Mónika néni, Gaálné Anikó néni, Harkai Eszter néni és Pozsonyi Marika néni.
Az év első napját a 4.a osztály Dobogókőn, jurta táborban töltötte.
A kirándulás hetében a fél osztály megbetegedett: torokfájás, nátha, láz… Izgultunk, hogy meggyógyul-e mindenki péntek délig, hogy együtt indulhassunk Balatonszemesre a gólyatáborba. Szerencsére a többség összeszedte magát, és végül majdnem mind a huszonheten együtt szálltunk föl a déli vonatra. A tizedikesek közül heten jöttek velünk, hogy a gólyák beavatási „szertartásaiban” segédkezzenek. Az út kicsit hosszabbra sikerült, mint ami az eredeti tervben szerepelt, mert Székesfehérvártól csak egy későbbi helyjegyes vonattal tudtunk továbbutazni.
Az idei évben megszervezett 3. zarándoklatunk több szempontból is különleges volt. A zarándoklatunkat a Magyar Szent Család tiszteletére ajánlottuk fel, amelyet egyházmegyénk által kezdeményezett zarándoklat végig járásával valósítottunk meg. Utunk során érintettük egyházmegyén kiemelkedő Mária kegyhelyeit is, mint Bodajk, vagy Vértessomló. Az egy héten át tartó utunk során, mint egymáshoz való viszonyunkban, mint az Istenbe vetett hitünkben is megerősödtünk. A mindennapos lelki alkalmaink mellett volt lehetőségünk az egyéni elcsendesülésre, amelyek során erősödött az önismeretünk az által, hogy a napi témáinkat egyénileg átelmélkedve gondolhattuk át. A páros és csoportos beszélgetések során egymás megismerése mellett fontos volt, hogy megismerjük a társaink véleményét is a hit kérdéseiről. Mindezt a jókedv, a vidámság keretezte egységbe, amit a sok-sok játék alapozott meg.