Augusztus 29-én, csütörtökön tantestületünk nagy része Máriagyűdre indult, ahol a Szűzanya közbenjárását kértük a tanévért, iskolánkért és diákjainkért, miközben igyekeztünk erősíteni a tanári kar tagjai közti összetartást is.

Az érkezés után nem sokkal egyből a környék felfedezésére indultunk. Bejártuk a Csodabogyó tanösvény egy részét, ahol megküzdöttünk a meredek emelkedőkkel és a nagy meleggel, viszont mindezért páratlan kilátás és tartalmas beszélgetések kárpótoltak minket. A túrát gyors felfrissülés után szentmise követte a máriagyűdi templomban, amelyet Keresztes Andor plébános úr celebrált. Vacsora után közösen imádkozva jártuk végig a kegyhely körüli Rózsafüzér sétányt. A csillagok alatt, csaknem teljes sötétségben átimádkozott út lehetőséget adott az elcsendesedésre, a valódi megérkezésre.

A következő nap tevékenyen indult. A bőséges reggeli után átsétáltunk A Tenkes kapitányából sokunk számára már ismerős siklósi várhoz, amelynek történetét Zsákai Dávid történelemtanár kollégánk ismertette rendkívül színesen és gazdagon. Ezután mindenki bejárta a vár különféle történeti és képzőművészeti kiállításait, majd visszatértünk a szállásra, és elfogyasztottuk az ebédet. Délután meglátogattuk és megcsodáltuk a Levendulás Házat, a máriagyűdi kántor, Polgár Péter és felesége, Anikó őstermelői munkájának gyümölcsét. Sokat hallhattunk a levendulatermesztés kihívásairól, a növény áldásos hatásairól; megkóstolhattuk a híres, szigorúan titkos recept alapján készült levendulaszörpöt, és saját bőrünkön érezhettük a hidrolátum, a levendulaolaj gyártása közben létrejött virágvíz hűsítő és gyógyító erejét.

Röviddel ezután ismét találkoztunk a kántor úrral, hiszen az esti szentmise előtt a templomban sokat megtudhattunk tőle a kegyhely történetéről a kezdetektől napjainkig. Szavaiból elképesztően gazdag hitéletről értesültünk, hiszen a különböző nemzetiségektől kezdve az édesanyákon, özvegyeken, egyedülállókon és gyermeküket elvesztőkön át a sérültekig számos csoport látogat el oda minden évben, hogy a Szent Szűz közbenjárásáért fohászkodjon. Az előadás után szentmisén vettünk részt, amelyen Andor atya fontos és értékes gondolatokkal látott el minket útravalóként: mindenek felett egységre, egymás támogatására és vidámságra buzdította a tanári kart.

A pénteki nap különösen gazdag volt lelki programokban, hiszen a szentmisét követően egy keresztutat jártunk végig, amelyen az egyes stációkhoz kifejezetten a tanári hivatást, az iskolai életet érintő elmélkedések kapcsolódtak. A számos, mindenkit megérintő üzenet közül álljon itt csak néhány, amely az egész tanéves munkánkat végigkísérheti:

„Add, hogy tanítványaink nevelésében is, amely később hoz gyümölcsöt, mindig a kitartó szeretet vezessen minket! Nyújtsd felénk segítő kezedet a sikertelenség és a kudarcok idején, amikor az önsajnálat súlya a mélybe húz! Szereteted végső győzelme emeljen fel minket, hogy ránk bízott hivatásunkhoz hűségesek maradjunk!”

A keresztutat este vacsora és kötetlen beszélgetés követte, mely során a tanévre vonatkozó terveinkről, vágyainkról és félelmeinkről osztottuk meg gondolatainkat.

Szombaton a reggeli után talán kissé fáradtan, ám hálatelt szívvel keltünk útra, hiszen megtapasztalhattuk a közös imádság erejét. Nagyon köszönjük a lehetőséget a szervezőknek, a résztvevőknek és mindenkinek, akik hozzájárultak ennek a három napnak a megvalósulásához!